Hirdetés

Budapest

Egy színházvezetés második éve

Tompa Andrea Nemzeti Színház-portréja (2010. augusztus)
Az Alföldi vezette teátrummal legfeljebb az Operaház megújulása állítható párhuzamba Kovalik Balázs művészeti vezetésével...
 

A Mindent Átható Jókedv

Ugrai István és Zsedényi Balázs két szórakoztató darab karrierjéről (2010. augusztus)
A szórakoztató színház manapság széles spektrumot és óriási színvonalkülönbségeket lefedő fogalom.
 

Naná, hogy színház lett

Sz. Deme László az Esőemberről (2010. augusztus)
Anger Zsolt rendezése csakugyan a minőségi színjátszás és a közönségsiker receptjeit párosítja.
 

Szórakoztatóiparkodás

Stuber Andrea a Kihagyhatatlanról (2010. augusztus)
Legjobb perceiben azonban nemcsak megnevettet bennünket a Kihagyhatatlan, hanem szelíd öngúnnyal „magunkon röhögünk" helyzetbe hoz...
 

Ördög vigye

Herczog Noémi a Dr. Faustusról (2010. augusztus)
Az előadás a pillanatnak él, mondhatnánk, ez legfaustibb vonása, hogy egyetlen jelenetért eladja lelkét az ördögnek, mert önnön koncepcióját (koncepcióit) írja felül minduntalan.
 

Ej, mi a kő?

Halász Glória a Chicagóról (2010. augusztus)
A kőkorszakot idéző színrevitel magyarázható a bizonyos figurákban meglévő elemi erővel, az ügyek drasztikus elintézési módjával, az erkölcs két és fél millió éve alig változó állapotával.
 

Leforrázva

Rákóczy Anita a Vándoristenekről (2010. augusztus)
Minden este más színészek, változó helyszínek, új történet - a kritikus nehéz helyzetbe kerül, ha a Vándoristenek bármiféle ismertetésébe, értékelésébe kezd.
 

Nem kell félni. Van jobb

Szántó Judit a Tizenegy percről (2010. augusztus)
A Brigittét játszó Sztárek Andrea esetében rendező és színésznő úgy gondolhatták, hogy kell ebbe a bánatos, sötét színezetű mesébe egy kis humor is...
 

Szemben a zenével

Török Ákos a Péter és a farkasról (2010. augusztus)
Kvalitásos komponistaként, koreográfusként jó darabot alkotott Bozsik Yvette, rendezőként, dramaturgként fontos pontokon nyúl mellé.
 

Verbalitást mellőző mozgás

Vida Virág az M Stúdió Hamlet-előadásáról (2010. augusztus)
A rendező újabb és újabb aspektusban mutatja meg a szereplők közötti viszonyokat, mindezt a verbalitást mellőző mozgás nyelvén.
 

Korforduló

Halász Tamás Fodor Zoltán alkotói estjéről (2010. augusztus)
A gazdag előadói s mind jelentékenyebb szerzői múlttal rendelkező, friss Harangozó-díjas Fodor Zoltán egyik legelegánsabb férfi táncosunk.
 

Őrület-magok

Sz. Deme László a Nem tudni, hogyan előadásáról (2010. július)
Mintha maga az őrület próbálna kibomlani az előadásban; nem mint tombolás, hanem mint a megbomlás, az elmozdulások finom szürrealizmusa.
 

Via Dukt

Sztrókay András a Völgyhídról (2010. július)
A Kolibri Színház drámapedagógiai célja nyilvánvalóan a tinédzser-öngyilkosság problematikájának tematizálása, nem pedig egy Werther-effektus elősegítése.
 

Sírkövek és képernyők

Szántó Judit az Őszi álom előadásáról (2010. július)
A forma, az idősíkok furcsa felbontása és keverése hoz némi meglepetést, de a stílus nem: ez bizony szép, szabályos realista előadás, kitűnő alakításokkal.
 

Ardennes-i eklektika

Deres Kornélia az Ahogy tetszik előadásáról (2010. július)
... a színészek a nézőtérről lépnek fel a színpadra, arcuk elé egy-egy pillanatig maszkot tartva.
 

Lelki szögesdrót

Selmeczi Bea a Varsói melódiáról (2010. július)
Az előadás azonban éppen az elvonatkoztatástól működőképes, ebben rejlik aktualitása.
 

Beckett-testek

Szoboszlai Annamária a Figyeljük csendben a mozgását! előadásáról (2010. július)
Strand után a sztráda. Középen kettős záróvonal választja el a sávokat, sebességkorlátozás nincs, de minden beelőzhetetlenül tart a láthatatlan vég felé.
 

Állati nimfák

Péter Márta a Faunról (2010. július)
Az első jelenetből világossá lett, hogy a darab Jónás Zsuzsának, Jónás Zsuzsáért született, az utolsó epizód fenséges koreográfiai találmány, összegző mélységgel. Ám alig tudom, mi van a kettő között.
 

Világ polgárai, egyesüljetek!

Králl Csaba az Unisonóról (2010. július)
A két „felvonás" gyakorlatilag két önálló, cím nélküli egyfelvonásos, amely sem gondolati, sem tematikai, sem (mozgás)stílusbeli rokonságban nem áll egymással.
 

Jelinek esete a magyar színházzal

Tompa Andrea a Kézimunkáról (2010. június)
...történet nincs, csak az egykor a történetre kitalált színészet, amely alig tud valamennyit közvetíteni egy XXI. századi szövegből.
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Oldal 1 / 30