SZÍNHÁZonline

Turbuly Lilla: Kényes csikók, kényes egyensúlyok

Csikóink – KRITIKA

...azok a részek a legerősebbek, amelyekben a két táncos együtt van jelen, egymásra rezonál, és nem azok, amelyekben egyikük vagy másikuk a vetített hátterekhez vagy a műanyagfüggönyhöz tud csak kapcsolódni.

 

Antal Klaudia: Exkluzív fény-kép világtörténelem számára

Jaroslav Hašek—Karl Kraus: 1914 – KRITIKA

A szereplők beolvadva a wilsoni időbe és térbe: időtlenné válnak. A karakterek nem egyéni sorsokat és tragédiákat, hanem a nagybetűs, önmaga ismétlésébe fulladó Történelmet jelenítik meg.

 

Turbuly Lilla: Kilógó (ló)lábak

Alfred Jarry: Übü király, vagy a lengyelek – KRITIKA

Übü papa és Übü mama itt nem véglények, éppen csak valamivel gonoszabbak, önzőbbek, közönségesebbek és hataloméhesebbek annál, mint amilyennek a körülöttünk lévő világot látjuk.

 

Tarján Tamás: Stílgyak

Joël Pommerat: A két Korea újraegyesítése – KRITIKA

...a szinte igénytelen, noha jobbára szellemes stílgyakok mögött a Máté-féle felfogásban világművészeti minták húzódnak.

 

Szántó Judit: Őrültek vagy forradalmárok?

Peter Weiss: M/S – KRITIKA

...ami most a Kamrában, Dömötör András rendezésében látható, nem a Marat/Sade, hanem az M/S. Új korszak, új fordítás, új zene – új koncepció.

 

Szmodis Jenő: A konvertita

színmű két részben – DRÁMAMELLÉKLET

„Ez veled a baj. Humanista vagy. A legveszedelmesebb fajtából. Mert ilyennek csak akkor szabad lenni, ha már mindenki az."

 

Kutszegi Csaba: Bujatesti szippantások

Pintér Béla: BÁRKIBÁRMIKOR – KRITIKA

...a színészek néhány lépéses helyváltoztatásával (esetenként gyors kosztümcseréjével) helyszínek tucatja elevenedik meg. Sőt, azt lehet mondani, hogy a helyszínek szinte mindig egyszerre jelen vannak, hasonlóan, mint a belőtt kábszeres tudatában az élete színterei.

 

Előadások az Artus Stúdióban

Sziszüphosz reggelije - 2014. október 17.18.19. 20h
Elfeledett ének - 2014.október 24. 25. 20h

 

Kutszegi Csaba: Vasra mászók tragédiája

Euripidész: Oresztész – KRITIKA

Rétfalvi Oresztészként sem kíméli magát, fel-le ugrál a díszletépítmény különböző pontjaira, szöveg közben is, ha kell, végtagjait, fejét keményen veri a vasba.

 

Kovács Dezső: Magyar táncok

Kovács Márton–Mohácsi István–Mohácsi János: E föld befogad, avagy számodra hely  KRITIKA 

Az előadás acélhúrokra feszített, hibátlan, zárt kompozíció. Tűéles. Metsző. Elevenbe vág. Megszólít. Felkavar. Megdöbbent.

 

Sőt

Filter Performance – Artus Stúdió koprodukció

Bemutató az Artus Stúdióban

 

Tarján Tamás: Itt is fáj, ott is fáj

Fekete ég / Molnár Ferenc: A fehér felhő – KRITIKA

A Vidnyánszky Attilára jellemző komplex-látomásos színházi nyelvezet ezúttal nehezen áttekinthető, zajos kavalkádban, Olekszandr Bilozub zsúfolt, mindenfelé osztott-tagolt-szintezett díszletében mutatta magát.

 

Kutszegi Csaba: Rózsaszín reményfarok

Mészáros Tibor: Istent a falra festeni – KRITIKA

...csak óvatosan ezekkel a boldog végekkel! Nehogy, ahogy egykoron a cikkek végén kötelező volt a vörös farok, most a színházban legyen kényszer a...

 

Kovács Dezső: Álom, álom

William Shakespeare: Szentivánéji álom – KRITIKA

...a színpadi masinéria elemei, a színek, a fények, a hangok, a zenék, a zörejek, az effektek meg a Nemzeti pazar színpadtechnikája szinte maguk alá temetik a megjelenített drámai tartalmakat.

 

Átadták a Színikritikusok Díját

Vasárnap este a Trafóban harmincnegyedszer osztották ki a Színikritikusok Díját

„A Színikritikusok Díja az utóbbi években jelentős változásokon esett át. Legfontosabb célunk, hogy a színházi szakmában magas presztízzsel rendelkező elismerés átadását a színháziak és a nézők közös, fontos ünnepévé, az évadkezdés kiemelkedő eseményévé tegyük."

 

Újra műsoron az Ulysses nappalija!

2014. szeptember 25-én, 26-án és 27-én, este 8-kor az Artus Stúdióban

2011 áprilisában, az Ulysses nappalija bemutatója előtt a Tánckritika.hu stábja forgatott a próbán, és video-interjút készített Goda Gáborral. Az akkor készült kisfilmet elkértük, és közzétesszük alábbi ajánlónkban.

 

Kovács Natália: Vagy-vagy

Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott – KRITIKA

Szikszai Rémusz legújabb rendezése – amely Tom Stoppard abszurd drámáját dolgozza fel – rizikós vállalkozás. Éppen azt a vonását tekinthetjük ugyanis egyik legfőbb erényének, mely mindent elrontó gyengesége is lehetne.

 

Komjáthy Zsuzsanna: Zomberek, mindenhol zomberek!

Proton Színház: Utolsó - KRITIKA 

Mivel állandóan gyanakszunk, hogy az identitáskeret, amelyet magunknak verítékes munkával megszereztünk, érvényét veszti, olyan válságba keveredtünk, ahol nem a cél, hanem a valamivé válás és az identitások csereértéke vált érdekessé.

 

Kutszegi Csaba: Géppisztoly lett belőle

Witold Gombrowicz: Operett – KRITIKA

...az előadás katartikus végén, amikor a szereplők megszabadulnak a múlt hazugságot jelképező maszkjaitól és ruhadarabjaitól, „koporsóba" (mely ezúttal egy fém olajoshordó) kerül a papi reverenda és a rusztikus-zsinóros „nemzetieskedő" mellényke is.

 

Az életéért küzd egy színészhallgató - Páll Mónika levele

Páll Mónika, a Kaposvári Egyetem Művészeti karának színművész hallgatója levélben kért segítséget.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Oldal 1 / 40
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés