SZÍNHÁZonline

Lanczkor Gábor: Vérpanoráma/Ellenkultúra

tájsebzett színház – DRÁMAMELLÉKLET

Minden találkozik, ütközik, relációba kerül valakivel vagy valamivel, miközben semmi értelme találkozni, ütközni, a relációk meg nem fontosak, pedig minden rajtuk múlik.

 

Kovács Dezső: Vér és vér

Heiner Müller: Titus anatómiája, Róma bukása – KRITIKA

A debreceniek robusztus előadása optimizmussal tölthet el bennünket a hajdúsági teátrum műsorpolitikáját, szellemi orientációját illetően.

 

Tarján Tamás: Rómádnak rendületlenül

William Shakespeare: Julius Caesar – KRITIKA

A Vígben tavaly bemutatott Danton halála párdarabjának is felfogható Julius Caesart Alföldi általában kimentette azokból a kelepcékből, amelyekbe saját felfogása csúsztatta a produkciót.

 

Kompánia-premier az Artusban

Kompánia Színházi Társulat: Penelopé retrospektív

Az előadás Pénelopé szemszögéből vizsgálja az Odüsszeia történetét. Annak a 12 szolgálólánynak a síron túli vádját eleveníti fel, akiket Odüsszeusz hazatérésekor egyszerűen felakasztatott...

 

Mikó Csaba: Apátlanok

Családtörténet hét képben – DRÁMAMELLÉKLET – KÜLÖNKIADÁS

A Kortárs Drámafesztiválon a Theater Regensburg előadásában, Michael Lippold rendezésében (német nyelven, magyar feliratozással) lesz látható a Mikó Csaba Apátlanok című drámájából készült előadás. Színhely és időpont: Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, 2014. november 28., péntek, 20 óra. Ez alkalommal drámamellékletünkben megjelentetjük a darabot.

 

Kutszegi Csaba: Pajkos rudacskák az üzenetben

Tünet Együttes: Voyager 3 – KRITIKA

...a Voyager 3-ban Gergő kapja meg „az emberiség" üzenetét, és ezzel nem dimenzionálom túl az előadást, hiszen egy egyedben, egy kis megesett történetrészletben – mint cseppben a tenger – benne rejlik a földgolyó, az egész emberiség története.

 

Kovács Natália: Gyereknek. Valót.

A dühös lovag – KRITIKA

Fige rendezése mintha nem bízna ennyire a gyerekekben, ott egyszerűsít, ahol nem kellene: egydimenziós karakterábrázolással dolgozik.

 

Petrusák János: Kiss Miska

Népi színmű a kuruc időkből – DRÁMAMELLÉKLET

Napjaink közéleti-politikai kontextusa nemcsak a Kiss Miska befogadói értelmezését határozza meg, hanem magát a művet is, azáltal, hogy a kortárs író (értsd: ma élő és alkotó...) – tetszik, nem tetszik – ebben a kontextusban él.

 

Komjáthy Zsuzsanna: Figyelni és meghallani

Gorkij: Éjjeli menedékhely – KRITIKA

Magáról az előadásáról pedig minden bizonnyal nem véletlen, hogy Tadeusz Kantor A halott osztálya jut eszünkbe: bábok, karmester, a szereplők saját képmásai...

 

Az Artus Stúdió novemberi programjai

Artus Zenei Műhely: Part D / Kérész Művek 41. / St. Fiacre ügy klub / MOME MATT

 

Színes falevelek a Bethlen téren

Novemberben az őszi falevelek palettájához hasonló színes programokkal várja nézőit a Bethlen téri Színház.

 

Csatádi Gábor: Hungária – Anarchia!

MERÉNYLET – De Sade úr betanításában – KRITIKA

Itt mindenki szócső: a nekibuzdulások és megtorpanások sikertelenségeinek a szócsöve.

 

Antal Klaudia: Rendes élet, rendes álom

W.S. OTHELLO – néger mór – KRITIKA

Jago utálja a „feketét", mégis Coca-Colát iszik; utálja a „csokit", mégis egymás után tömi magába a szamócás négercsókokat. Jago valójában Othellót akarja, ami az előadás szerint érthető, hiszen a férfi meleg.

 

Turbuly Lilla: Kényes csikók, kényes egyensúlyok

Csikóink – KRITIKA

...azok a részek a legerősebbek, amelyekben a két táncos együtt van jelen, egymásra rezonál, és nem azok, amelyekben egyikük vagy másikuk a vetített hátterekhez vagy a műanyagfüggönyhöz tud csak kapcsolódni.

 

Antal Klaudia: Exkluzív fény-kép világtörténelem számára

Jaroslav Hašek—Karl Kraus: 1914 – KRITIKA

A szereplők beolvadva a wilsoni időbe és térbe: időtlenné válnak. A karakterek nem egyéni sorsokat és tragédiákat, hanem a nagybetűs, önmaga ismétlésébe fulladó Történelmet jelenítik meg.

 

Turbuly Lilla: Kilógó (ló)lábak

Alfred Jarry: Übü király, vagy a lengyelek – KRITIKA

Übü papa és Übü mama itt nem véglények, éppen csak valamivel gonoszabbak, önzőbbek, közönségesebbek és hataloméhesebbek annál, mint amilyennek a körülöttünk lévő világot látjuk.

 

Tarján Tamás: Stílgyak

Joël Pommerat: A két Korea újraegyesítése – KRITIKA

...a szinte igénytelen, noha jobbára szellemes stílgyakok mögött a Máté-féle felfogásban világművészeti minták húzódnak.

 

Szántó Judit: Őrültek vagy forradalmárok?

Peter Weiss: M/S – KRITIKA

...ami most a Kamrában, Dömötör András rendezésében látható, nem a Marat/Sade, hanem az M/S. Új korszak, új fordítás, új zene – új koncepció.

 

Szmodis Jenő: A konvertita

színmű két részben – DRÁMAMELLÉKLET

„Ez veled a baj. Humanista vagy. A legveszedelmesebb fajtából. Mert ilyennek csak akkor szabad lenni, ha már mindenki az."

 

Kutszegi Csaba: Bujatesti szippantások

Pintér Béla: BÁRKIBÁRMIKOR – KRITIKA

...a színészek néhány lépéses helyváltoztatásával (esetenként gyors kosztümcseréjével) helyszínek tucatja elevenedik meg. Sőt, azt lehet mondani, hogy a helyszínek szinte mindig egyszerre jelen vannak, hasonlóan, mint a belőtt kábszeres tudatában az élete színterei.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Oldal 1 / 40
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés