Huszonhárom kritikus szavazata alapján ítélték oda a Színikritikusok Díját
Idén furcsamód újragondolást igényelt A legjobb új magyar dráma kategóriája is, Tasnádi István ebben az évadban bemutatott Finito című művének előzménye ugyanis színre került már egy évvel korábban Magyar zombi címen Zalaegerszegen
Koltai M. Gábor rendezőszemmel elemzi Weöres Sándor színművét, A kétfejű fenevedat
Állandó szereplők sodródnak egy örökösen változó világ kiszámíthatatlan történelmi-politikai kulisszái közt. Túlélési stratégiák vonulnak fel: a menekülés, az elrejtőzés, a mimikri, a fölvett szerep, a harc, a megfutamodás, a szerelem.
Ma elkezdem a Radnóti 2, avagy a magyar zsidó asszimilációról szóló műsorom összeállítását. Beszélni szeretnék Ferencz Győző Radnóti-monográfiájában szereplő új dokumentumok alapján a költő identitásáról: zsidósága, katolicizmusa, magyarsága.
Deszkavilág Jegyzetek és beszélgetések – Debrecen, 2007. február
Forgách András megszerkesztett jegyzetei és beszélgetései
Forgách: Szerintem egy nagy probléma a magyar drámaírással az, és ebben a dramaturgoknak és a drámaíróknak is van felelősségük, hogy művészi önkifejezésre használják a színdarabokat.
Ebben a helyzetben az egyetlen megoldás az, ha a társulatok és az alkotók minden elképzelhető helyszínen (kisszínpadon, nagy raktárban, utcákon, aluljárókban, állandó színházban, fesztiválokon, befogadóhelyeken stb.) ömlesztik a premierek tömkelegét, és közben másodlagos szempontként kezelik az elmélyült művészi munka, az eredetiség és a színvonal kérdését.
VII. Gergely és cimborái A történelmi drámáról Pozsgai Zsolt Szeretlek, fény című darabja kapcsán
Háy János a történelmi drámáról Pozsgai Zsolt Szeretlek, fény című darabja kapcsán ír
De nem szükséges, hogy egy történelmi színtéren játszódó mű egyben a kor hiteles bemutatása legyen, mert ha ez érdekli a kóbor nézőt, akkor inkább emelje le az idevonatkozó szak- és forrásmunkákat. Nem is kérem hát számon szerzőnkön a történelmi hitelességet, az azonban mégiscsak fúrja az oldalam, hogy a helyszín követelményén túl mi célból választja ezt a történetet, mi az a jelenvalóság, ami miatt épp ezt kellett elmondania.
Miért ír az ember drámát? – Szakonyi Károly Sultz Sándor drámáit olvasva tette fel a kérdést
Igazságtalannak tartom, hogy például Sultz Sándor a maga drámaírói eredményeivel nem épül (épült) be sem a magyar irodalmi, sem a magyar színműirodalmi tudatba!
És így a díszlet, miközben lassan nyújtózkodva kifeszíti hátát, kinyújtja lábait, és szétrakja könyökét, apránként felölti a számára megfelelő formát: az emberi formát, mert a színházban mindennek emberinek kell lennie, még a tárgyaknak is.
Máté Gábor naplójegyzeteivel Barrault írására reagál
Szerettem volna most vasárnap délelőttre egy összpróbát, de tegnap képtelenek voltunk annyit haladni, hogy össze tudjam rakni. Sáry Lacit is berendeltem, de nem jutottunk így se előbbre. Ami az egyik pillanatban tetszik, utána máris megkérdőjeleződik. Már attól is félek, hogy a díszlet is fiaskó lehet.
